Bejelentés


Szentpéteri kapu Nézz rám vándor! S belelátsz a végtelenbe.


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.







Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Hírek
Nézőpont: Miskolc, én így szeretlek

Szinte észre sem vettük és Szeged elhúzott mellettünk. Nem túl gyorsan, nem túl látványosan, de lekörözött minket. Szántó Rita jegyzete. Hol vannak már azok az idők, mikor büszkén újságoltuk: Miskolcon, a második legnagyobb magyar városban élünk. Majd szép lassan a dobogó utolsó fokára kényszerített minket Debrecen. Most pedig onnan is távoznunk kellett. Mint ahogy a régi Ki mit tud?- okban mondták: Miskolc cseréljen helyet Szegeddel. Rendben, Miskolc megtette. Persze semmi sincs rendben. Már csak azért sem, mert tavalyhoz képest ezerrel élünk kevesebben a megyeszékhelyen. Ez pont elég volt ahhoz, hogy elveszítsük bronzérmünket abban a versenyben, ahol a versenyszám a népességszám. De hova tűnt az az ezer ember? Egy részük meghalt. Akik nem, azok elhagyták a várost. Talán ők is büszkén mondták egykor: Miskolc, én így szeretlek. De ez kevésnek bizonyult, mikor a számlákat kellett volna befizetni, és munkahely híján nem volt miből. Persze most is mondhatják: Miskolc, én így szeretlek, csak most már a távolból. - Szántó Rita


Szavazás




Üdvözöllek a honlapon!



Szentpéteri kapu; Aggteleki, Álmos, Blaskovics, Botond, Bulcsú, Huba, Huszár, Kassai, Katowice, Kolozsvári, Lehel, Lovarda, Pozsonyi, Szeles, Tass, Temesvári, Zombori utca; Arany János, Petőfi S., Gömöri tér

Miskolc város története

A régészeti leletek tanúsága szerint terület ősidők óta lakott. A több, mint 70 000 éves,
neolit kori leletek azt bizonyítják, egyike Európa legrégebben lakott területeinek.
Első ismert lakói a kelta Kotinus törzs, de a honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot
találtak ezen a vidéken, akik a Sötétkapu táján, a Papszer oldalán és a Tetemvár környékén laktak.
A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említi ezen a néven 1210 körül.
A Miskóc nemzetség, amely a Bors nemzetség egyik ága volt 1312-ben veszítette el a területet,
mert Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben.
A király a Széchy-családnak adományozta a birtokot. Ők szereztek Miskolcnak először bíráskodási
és vásártartási jogokat.

Miskolcot Nagy Lajos király emelte városi rangra (oppidiummá, azaz mezővárossá nyilvánította) 1365-ben,
bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával, nagyjából ugyanabban az időben,
amikor a közeli diósgyőri várat felújíttatta. A király egyben a diósgyőri koronauradalomhoz is
csatolta a várost, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt. A település gyors fejlődésnek indult,
a 15. század végén már 2000 lakosa volt, a török hódoltság idején azonban a fejlődés lelassult.
1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették.
Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török. A város ebben az időszakban vált
fontos bortermelő központtá és a 17. század végére már 13 céh is működött itt.
A török idők végére a lakosság létszáma elérte az akkori Kassáét.

A szabadságharc idején Rákóczi fejedelem Miskolcon rendezte be főhadiszállását.
1706-ban az osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig kolerajárvány pusztított,
melynek a népesség fele áldozatul esett. Miskolc ezután újra virágzásnak indult.
1724-ben Borsod vármegye, mint központi helyen fekvő, nagy lakosságú mezővárost,
Miskolcot választotta a megyeháza felépítésének helyszínéül. Az első népszámlálás 1786-ban 2414 házat
és 14 179 lakost jegyzett föl a városban.

Több fontos épület a 18. és 19. század folyamán épült, köztük a városháza, az új megyeháza (1820 körül),
a színház (az ország mai területén álló első kőszínház; az első Kolozsvárott épült), a zsinagóga,
számos iskola és templom.
Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést hoztak a városnak: több csapás is sújtotta Miskolcot,
1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvíz követelt több száz emberéletet.
Az árvíz rengeteg épületet is elpusztított, de helyükre szebb, nagyobb épületek épültek.
Az első világháború közvetlenül nem érintette a várost, de közvetetten rengeteg ember halálát okozta,
a fronton is és a kolerajárványban is rengeteg miskolci halt meg.

A trianoni békeszerződés után Miskolcnak át kellett vennie az addigi régióközpont, Kassa szerepét.
Ez és a közelítő második világháborúra való felkészülés – mely Miskolcot az ország legfontosabb
nehézipari központjává tette – újabb fejlődést hozott, bár a város sokat szenvedett a háború utolsó évében.
1949-ben a Selmecbányáról Sopronba költöztetett Bányászati Akadémiát a nyugati határhoz túl közelinek ítélt
városból keletebbre, Miskolcra hozták, akkor már Nehézipari Műszaki Egyetem néven.
Az elkövetkezendő évtizedekben a város magába olvasztva az összes közeli települést,
a Debrecennel folytatott örökös versengésben az ország második legnagyobb városa lett,
az 1960-as és 70-es években több mint 200 000 lakossal.

Az 1990-es évek a miskolci nehézipar hanyatlását hozták. A város népessége csökkenni kezdett,
Debrecen vette át helyét az ország második legnagyobb városaként, Nyíregyháza pedig Miskolc riválisa lett
Észak-Magyarország egyik legfontosabb központjaként.

Városkapuk

Az egykor körülkerített mezőváros határait árok- és sáncrendszer óvta és ezeket jól őrzött városkapuk törték meg.
Csak ezeken keresztül lehetett e városba bejutni és mellettük vámszedőhelyek, kocsmák és vendégfogadók várták
az ide látogatókat.
1940 körül még 13 fő és 19 mellékvámszedőhelyről tudtak a várostérképek, tehát ennyi fő és mellékúton lehetett
Miskolcot megközelíteni. A település növekedésével a kapuk egyre távolabb kerültek eredeti helyüktől,
végül már pusztán elméleti határt jelentettek.
Az egykori védőrendszer emlékét a mai napig fennmaradt kapu elnevezésű utcák nevei őrzik: a Győri kapu,
Szentpéteri kapu, Csabai kapu és Zsolcai kapu ma is fő közlekedési útvonalak elnevezései,
amelyek mentén a valamikor Diósgyőr, Sajószentpéter, Hejőcsaba és Felsőzsolca illetve Miskolc közötti forgalmat
bonyolító városkapuk álltak. A kevésbé ismert Fábián kapu a bábonyibérci szőlőkbe, a Meggyesalja
(vagy Megyesre-járó kapu) az Avas alján található meggyesek felé vezető, kisebb jelentőségű utakat rejtett.

Különleges a Sötét kapu helyzete, amely nem egy utca, hanem magának a boltozatos kocsibejárónak az elnevezése.











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!